A nemzetközi jog és azon túl: Közép-Európa geopolitikai kihívásai címmel rendeztek kerekasztal-beszélgetést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és a Mathias Corvinus Collegium (MCC) közös szervezésében Norman Naimarkkal, a kaliforniai Stanford Egyetem Közép-Európát kutató történész professzorával, Varga Rékával, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar dékánjával, valamint Mártonffy Balázzsal, az NKE Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének vezetőjével. Az eszmecserét Sándor Lénárd, az MCC Nemzetközi Jogi Műhelyének vezetője moderálta október 19-én a Ludovika Szárnyépület John Lukacs Társalgójában.
Sándor Lénárd moderátorként a beszélgetés kereteit az orosz–ukrán háború történeti hátterében, a nemzetközi jog vonatkozó szabályaiban és a konfliktus lehetséges feloldásában jelölte ki. Norman Naimark ennek kapcsán arról beszélt, hogy a háború ideológia háttere az orosz gondolkodásban a legutóbbi húsz évben folyamatosan jelen volt, eredete viszont sokkal régebbi. E szerint az Orosz Birodalom Ukrajna nélkül nem létezhet, így az ukránoknak nincs saját nemzetük, és nem érdemlik meg, hogy Moszkvától függetlenek legyenek. Eközben az ukránok folyamatosan kezdtek el Európa felé közeledni, hiszen egyre nagyobb szükségük volt a tőkére, a nemzetközi befektetésekre. Putyin válasza erre az volt, hogy a kijevi neonácik akadályozzák, hogy az ukránok megismerjék valódi természetüket, végül február 24-én elindította hadseregét.
Varga Réka a beszélgetésen elsősorban a háború nemzetközi jogi aspektusairól beszélt. Elmondta, hogy a nemzetközi jog háborúban és békében egyaránt keretrendszert biztosít a nemzetek közötti kapcsolatokhoz. E szerint Oroszországnak nem volt joga háborút indítani, noha Putyin megpróbálta a nemzetközi joggal keretezni a háborúját. A dékán kiemelte, amíg a világ vezetői hivatkoznak a nemzetközi jogra, voltaképpen elismerik azt, ami mindenképpen jó hír. A háború kapcsán szintén fontos kérdés, hogy mi volt a jogsértésekre a nemzetközi közösség reakciója. Természetesen elítélte, ám e pozícióját gyengíti, hogy e szabályokat korábban már más államok is megsértették. A dékán kiemelte, a gyakorlatban elsősorban az egyes államok döntik el, hogy mit akarnak tenni, majd ezt megpróbálják a nemzetközi jog keretei közé szorítani. A Nyugat politikai akarata pedig most az, hogy nem akar közvetlenül belekeveredni a háborúba.
Mártonffy Balázs a téma kapcsán azt emelte ki, hogy fontos az identitás és a nemzetközi jog, de a valódi kérdés az, hogy a mélyben milyen erők mozgatják a folyamatokat. Oroszország a vesztes oldalon találta magát a hidegháború után, ez pedig – legalábbis Putyin – szerint rossz. Ennél még komolyabb veszteségnek látta volna elengedni Ukrajnát a NATO felé. A kirobbantott háború ugyanakkor komolyan megszegi a játékszabályokat. Az USA most azt szeretné, hogy az ENSZ tagállamai világosan foglaljanak állást a kérdésben. Addig pedig, míg Kína és India nem ítéli el egyértelműen az orosz agressziót, a világrendben interregnum van. Mártonffy szerint létrejöhet ismét egy újfajta hidegháborús környezet, ami ellen csak a globalizáció gazdasági és egyéb előnyei szólnak.
Az eredeti hír a Nemzeti Közszolgálati Egyetem honlapján jelent meg Sarnyai Tibor tollából.