Alkotmányjogi utazás Amerikában könyvbemutató

A Mathias Corvinus Collegium gondozásában megjelent, Alkotmányjogi utazás Amerikában kötet ünnepélyes bemutatóját az Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Szárnyépület John Lukacs Társalgójában rendezték meg. Az eseményen a kötetről Ilya Shapiro, a New-York-ban lévő Manhattan Intézet Alkotmányjogi osztály igazgatója, Török Bernát, az egyetem Eötvös József Kutató Központjának igazgatója, Stumpf István, az egyetem Amerika Kutatóintézetének kutatóprofesszora, Sulyok Márton, a Mathias Corvinus Collegium Közjogi Műhelyének vezetője, valamint a szerző, Sándor Lénárd osztották meg gondolataikat. A beszélgetést Mártonffy Balázs, az egyetem Amerika Kutatóintézetének vezetője moderálta.

A rendezvényen részt vett Deli Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, aki köszöntőjében azt emelte ki, hogy a kötet bemutatója keretében szervezett beszélgetésen az egyetem szerteágazó kapcsolatainak szinergiája jelenik meg. A résztvevők olyan eseményt láthatnak, amely megüti a Harvard vagy Princeton előadásainak színvonalát.

A kötet kapcsán elsőként Ilya Shapiro mondott beszédet, amelyben elsőként az amerikai Alapító Atyák „Federalist Papers” esszégyűjteményben foglalt gondolatait idézte fel, miszerint kormányzatra azért van szükség, mert az emberek nem angyalok. A szakember emlékeztett arra, hogy az Alapító Atyák azt a megoldást keresték, hogyan valósítható meg a demokratikus önkormányzás eszménye és hogyan ellenőrizhető a kormányzat. Kiemelte, hogy a kötet ebben a körben számos vezető alkotmányjogász, professzor és jogászszervezet vezetőinek meglátásait jeleníti meg. A jelenlegi kihívások között említette a washingtoni bürokrácia megnövekedett súlyát, amely felborította a hatalmi ágak közötti egyensúlyt. Ellenőrzésükre egyedül a bíróságok kínálnak lehetőséget, ami viszont túlzott hatalmat ad a bírói hatalom kezébe és torzítja az ország demokratikus működést.

A kötet szerzője, Sándor Lénárd egy Magyarországot és Európát is érintő érdekes párhuzamra hívta fel a figyelmet. Az amerikai alkotmányozó konvenció során valójában eldöntetlen kérdés maradt, hogy a tizenhárom gyarmat és későbbi tagállam megőrzi a függetlenségét és szuverenitását vagy pedig feloldódnak egy szövetségi államban. Ezt a kérdés nem tudták demokratikus úton eldönteni, ami végül a polgárháború kataklizmájához, majd a növekvő központosításhoz és bürokráciához vezetett. Utólag vált nyilvánvalóvá, hogy az amerikai alkotmány történelmi küldetése a tagállamok szuverenitásának feloldása volt. Ugyanakkor, ha ezt a tagállamok előre látták volna, akkor ebbe nem egyeztek volna bele. Jelenleg hasonló politikai törekvések övezik az Európai integráció jövőjéről zajló gondolkodást. Ezek a törekvések az Európai Unió küldetését nem a tagállamok megerősítésében, hanem kiváltásában látják. Az amerikai alkotmányjogi utazás egyik fontos tanulsága, hogy egy politikai közösség sorsát befolyásoló kérdéseket nem szabad homályban hagyni.

Stumpf István professzor Ilya Saphiroval egyetértve fejtette ki, hogy a végrehajtó hatalom mindenütt egyre inkább bürokratikus, technokrata és minden eddiginél nagyobb befolyásra tett szert, így természetes reakció, hogy megnő a bíróságok szerepe. Éppen ezért szemléletes hasonlattal élve, ma Amerikában többen tüntetnek a Legfelső Bíróság, mint a törvényhozó Kongresszus épülete előtt.

Török Bernát az új technológiák jelentette alkotmányos kihívásokról szólt. Kiemelte, a digitális platformok teljesen átrajzolták a demokratikus közbeszéd színterét; a kutatók most próbálják e jelenség komplexitását megérteni. A károk mellett azonban fontos megemlíteni, hogy a platformok akár még emelhetik is a demokrácia színvonalát. Éppen ez jelenti a nehézséget a szabályozásban: megtartani a lehetőséget, hogy bárki megszólaljon, de közben enyhíteni a károkat.

Sulyok Márton, az uniós Digital Services Act kapcsán azt említette meg, hogy a közös problémák legtöbbször közös megoldásokat szülnek még az eltérő alkotmányos hagyományú országokban is. Az új rendeletről szólva elmondta, a jövő mutatja majd meg, hogy hogyan működik a gyakorlatban, de alapvetően úgy tűnik, együtt lehet vele élni. Ennek kapcsán szólt még a „Brüsszel-hatásról” is, azaz arról a jelenségről, hogy az Európai Unió szabályai megjelennek a tagállamokon kívül is, így enyhítve azt a veszélyt, melyet a modern technológia jelent az alkotmányos jogok érvényesülésében.

Szöveg: Sarnyai Tibor, Dr. Sándor Lénárd

Fotó: Szilágyi Dénes, Csonka Bence