Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Amerika Kutatóintézet

Sándor Lénárd a Mandiner hasábjain az “adminisztratív állam” alkonyáról

Az amerikai Legfelsőbb Bíróság történelemkönyvekben is helyet kapó ítélkezési évet zárt, amelyben nemcsak a legnagyobb figyelmet élvező Roe kontra Wade döntés felülbírálata mérföldkő jelentőségű, hanem sok más mellett az úgynevezett "adminisztratív állammal", vagyis a szövetségi bürokrácia szabályalkotási hatáskörével kapcsolatos ügyek is. Az abortuszvitához hasonlóan ezekben az ügyekben is a közhatalom-gyakorlás alkotmányban megállapított rendje volt a legfőbb kérdés. A West Virginia kontra Environmental Protection Agency, illetve az American Hospital Association kontra Becerra ügyekben meghozott döntések a Kongresszust megillető törvényhozói hatalom delegációjának kérdését, valamint annak határait vizsgáltak a környezetvédelem és a kórházaknak járó térítések szabályozásával összefüggésben. Az eljárások során olyan korábbi precedensdöntések is szóba kerültek, mint például az 1980-as években elfogadott Chevron doktrína, amely lehetőséget nyújtott a szövetségi hivatalok bürokratikus működésének kiterjesztésére. Bár az abortusz döntéstől eltérően, az "adminisztratív állammal" kapcsolatos ügyekben nem bíráltak felül korábbi precedensdöntéseket, az immáron többségben originalista alkotmányértelmezést valló testület ettől függetlenül “komoly korlátokat állított a szövetségi hivatalok közpolitika-, és szabályalkotási hatásköre elé, amelyek egyidejűleg a Kongresszust a demokratikus hatalomgyakorlás és ellenőrzés visszaállítására sarkallják.

 

A teljes cikk itt olvasható: https://precedens.mandiner.hu/cikk/20220714_usa_adminisztrativ_allam_birosag_alkotmanyjog