Az Egyesült Államok és Ukrajna – nagyhatalmi és morális elköteleződés
Megjelent kutatónk, Csizmazia Gábor amerikai nemzetközi vezető szerepet és nemzetközi rend jövőjét elemző cikke a 168 órában. Bár az Egyesült Államokat számos vád érte azzal kapcsolatban, hogy az orosz-ukrán háború kitörése amerikai érdekeket szolgált, a szerző rámutat, Washingtonnak sem gazdaságilag, sem nagystratégiailag nem kedvezett a kelet-európai status quo felborulása. Az “Ázsia felé fordulásában” akadályoztatott adminisztráció beiktatása utáni “Amerika visszatért” kommunikációja február óta katonai és humanitárius elköteleződés és segítségnyújtás formájában is megvalósult az európai energiaszektor Oroszországtól történő izolációja mellett. Míg az előbbi eddig 53,6 milliárd dollárba került, utóbbit “ egy következetlen (fosszilis energiaforrások kitermelését kevésbé szorgalmazó) energiapolitika előzött meg, így valószínűtlen, hogy Biden elnök eredetileg is az amerikai LNG európai piacszerzését tervezte volna.”
A gazdaság mellett azonban az Egyesült Államok nemzetközi rendszerben betöltött szerepe is csorbát szenvedett; ugyanis “a demokrata kormányzat nem tudta megvalósítani az elrettentés első fázisát”. A szankciókhoz folyamodott Washington tisztában van vele, a háború kimenetele és lezárása precedens értékkel bír majd mind Oroszország, mind a többi hatalmi ambíciókkal rendelkező állam számára. Tekintettel arra, hogy a nemzetközi jogi és normatív keretek felrúgása a szabályokra épülő nemzetközi rendet kérdőjelezte meg, “Washington nem engedheti meg magának, hogy Moszkva büntetlenül megússza az ukrajnai pusztítást”.
A cikk itt, illetve a hetilap 2022. május 23-án megjelent számában olvasható. (https://168.hu/kulfold/az-egyesult-allamok-es-ukrajna-nagyhatalmi-es-moralis-elkotelezodes-236196)