A történelem visszatér: Az orosz-ukrán háború okai és következményei

A történelem visszatér: Az orosz-ukrán háború okai és következményei

Valóban poszt-hegemónia uralja korunkat vagy az Amerikai Egyesült Államok érdekszéfárájába kerültek a korábban megosztott országok? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket is feszegettek az orosz-ukrán háború 43. napján az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézete és az Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézettel együttműködésben szervezett szakértői panelbeszélgetés során, melyben az ukrajnai háború okairól és lehetséges következményeiről, beleértve a konfliktus nemzetközi politikai, biztonságpolitikai, valamint nemzetközi jogi vonatkozásairól beszélgettek a panelisták.

Mártonffy Balázs intézetvezető szerint az USA kiterjesztett érdekszférája és megerősödése Oroszországot folyamatos elnyomásba és a vesztesek logikájának követésébe taszította, melynek következménye lett annak megelőzése, hogy az ő hatáskörébe tartozó Ukrajna NATO tagállammá váljon. A háborút egy kikényszerítő diplomáciai folyamat végének látja, s azt látta reálisnak, hogy hamarabb jut a két ország megállapodásra, minthogy fegyveres konfliktusra sor kerüljön. A regionális nagyhatalom Oroszország szerinte rosszabbul fog kijönni a háborúból, mint amire számíthattak, de célja marad, hogy a nyugati liberális világrendet lebontsa. Kína esetleges fellépése is szóba került, de szerinte egyelőre mindenkinek előnyös politikával igyekszik egyensúlyozni.

Tálas Péter, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője a legkevésbé sem volt meglepődve a háború kirobbanásán, azonban egészen más jellegű, rövidebb és csakis a szakadár területekre kiterjedő konfliktussal számolt. Ő Putyin Ukrajna nyugatra való eltolódásának megakadályozását látja a kirobbant konfliktus egyik motivációjaként. Részletezte, hogyan próbálta az elmúlt években megvásárolni befolyását Oroszország Ukrajnában, majd a diplomáciai eszközök kimerülése után, bízva abban, hogy az ukrajnai orosz lakosság szívélyesen fogadja az orosz katonákat, az ország megtámadása következett. A grúz-orosz háborúval és annak megalkuvásra kényszerítő stratégiájával állította a jelenlegi orosz logikát párhuzamba. Úgy gondolja, a tűzszünetre addig nem fog sor kerülni, míg az eddig sikertelen, hagyományos eszközökkel vívott háborúban Putyin el nem éri célját. Gondolatébresztő volt az a megállapítása, miszerint ukrán szemszögből ez egy nemzetépítő háború, hiszen az eddig megosztott, nem egységes társadalom összefogott és nemzetvédő harcot folytat.

Arató Krisztina, az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézetének igazgatója és tanára egy nyomásgyakorlásnak látja az orosz támadást. Úgy gondolja, hogy az Európai Unió korábban sem tett eleget a keleti partnerség kiépítése érdekében és jelenleg nem elég erős játékos Ukrajna felzárkóztatásában. Az Európai Unió azért nem képes birodalmi szerepet felvenni, mert még mindig bizonyos tagállamok irányítják és nincs egységesség, abban azonban az előrelépés esélyét látja, hogy a gazdasági szankciókról egyhangú szavazások megtörténhetnek. Meglátása szerint az Unió megtalálta antitézisét és már nem a múltbéli önmagával állítja kontrasztba jelenlegi azonosságát, hanem az agresszív, antidemokratikus államokkal; valamint minden bizonnyal intézményi változásokat hozhat magával az ukrán háború.

Kajtár Gábor, ELTE ÁJK Nemzetközi Jogi Tanszékén tanító habilitált egyetemi docens úgy tekint Oroszországra, mint aki nem ismeri saját országhatárait, s azok elmozdulása csakis az ő saját erején múlik; valamint felhívta a figyelmet arra az orosz vezetői attitűdre, miszerint Ukrajnának nincsenek önálló jogai és nem tekintik őket teljes értékű nemzetnek, országnak. Szerinte a nemzetközi jog nemcsak egy eszköz a nemzetközi kapcsolatokban, hanem egy fontos aktor is, amely jelenleg az egyik tétje a háborúnak. A második világháború óta fennálló törvények szerint az annektálás nem elfogadott, így ha Ukrajna lemond vagy elveszít területeket, azoknak legitimitása a jelenlegi konszenzus szerint nem lehet. Hosszú, elhúzódó konfliktusra számít, ami a tűzszünet után egy befagyott konfliktushoz fog vezetni, mely során mindenkinek érdeke lesz, hogy a bevezetett szankciók megmaradjanak.

Az esemény színvonalas moderálását köszönjük Dr. Mándi Tibor ELTE ÁJK Politikatudományi Intézetének igazgató-helyettesének, az eseményről készült beszámolót Szakos Enikőnek.

 

Szöveg: Szakos Enikő