Külügyi Klub: Az afgán helyzet kilátásai

„A demokrácia-exporttal az eddigiektől gyökeresen eltérő autoritási legitimációs logikát igyekezett a NATO és az USA meghonosítani Afganisztánban”– mondta Mártonffy Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének vezetője, az esemény moderátora az NKE és a Magyar Diplomáciai Akadémia (MDA) által szervezett Külügyi Klub második félévének első előadásán. Szeptember 22-én az Egyetem Ludovika Főépületének Zrínyi termében az Afganisztánban kialakult geopolitikai helyzet megoldásáról, a tálibok lehetséges kilátásairól értekeztek. A kerekasztal-beszélgetés fő kérdése az afgán kormány stabilizációját járta körül, melynek keretében a meghívott előadók saját – „terepen szerzett” – tapasztalataikat felhasználva fejtették ki véleményüket.

Valójában „új”-e a nagyhatalmi küzdelem Afganisztánban, vagy pusztán egy más szereplőkkel történő átalakult versengésnek vagyunk a szemtanúi? Mennyire stabil vagy instabil, és mennyire nevezhető „államnak”, vagy inkább csak „államszerűnek” a tálibok által megvalósítható kormányzat? E kérdéseket vetette fel Mártonffy Balázs. A válaszok sokrétűen fedték le az aktuális problémát és a jövőbeli események lehetséges kimeneteleit.

Az 1992-2021 közötti időszakban „szünetelt” ez a játék – szögezte le a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója. Wagner Péter következetesen kiállt amellett, miszerint „a tálibok testesítik meg leginkább a valódi afgán valóságot”, vagyis ugyanannyira konzervatívak az afgán állampolgárok, mint a szélsőségesnek titulált hatalomátvevők. A nemzetközi megítélés kapcsán kiemelte: a tálibok az elmúlt húsz évben olyan prioritásokat helyeztek előtérbe, melynek következtében a nemzetközi közösségnek nehéz bizalmat előlegezni nekik.

Ezzel kapcsolatos egyetértését fejezte ki Dwight Nystrom, az NKE Amerika Kutatóintézet külsős munkatársa, aki szólt a jelenlegi afgán gazdaság kihívásainak megoldhatatlanságáról, illetve arról is, hogy a Közel-Kelet olyan problémákkal küzd, melyeket nem lehet pusztán regionális elemzési kereten belül értelmezni, igenis nagyhatalmi geopolitikai problémával állunk szembe.

Az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Összhaderőnemi Műveleti Tanszékének docense hangsúlyozta: Afganisztánnak szüksége van a külföldről érkező befektetésekre, azonban az ország „hasonló cipőben jár, mint Koszovó, hiszen senki sem szeretné őket addig hivatalos segéllyel támogatni, amíg nemzetközi elismertséget nem szerez az ország.” Boldizsár Gábor ezredes hozzátette: a tálibok még mindig nem rendelkeznek centralizált kormányzattal, így nehezebb nyomást gyakorolni rájuk, de sok ország érdekelt ennek megoldásában. „Addig lesznek képesek megtartani a hatalmat, amíg kívülről nem érkezik olyan nyomás, amely képes „betörni”, de ennél is fontosabb egy olyan belső reform, egy forradalom, melynek során maguk az afgánok lázadnak fel saját demokratikus jogaik kiharcolásáért, de mivel a lakosság nem képzett, nem lesznek képesek küzdeni a szabadságukért.”

A Magyar Diplomáciai Akadémia Diplomataképző Programja, melynek keretében és az NKE Amerika Kutatóintézetének közreműködésével az az e heti Külügyi Klub megvalósult, széleskörű, versenyképes tudást kínál mindazoknak, akik a magyar diplomáciai karban kívánnak dolgozni, és a magyar nemzeti és gazdasági érdekeket akarják képviselni a világban. A Program célja, hogy a képzést sikeresen teljesítő hallgatók a Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársai legyenek.

 

Szöveg: Pap Melinda Patrícia

Fotó: Szilágyi Dénes